Őszi szünetben idén sem maradhatott ki a bringázás Petivel és Csabival. A jól sikerült tavaszi horvát bringatúránk után most az Isztria-félszigetet céloztuk meg. Sajnos az időjárás a túra végére elromlott, így végül három napra rövidítettük az eredetileg négy naposra tervezett kört.
 |
Már régóta szerettem volna kipróbálni ezt a műfajt, mely egyesíti az általam oly szeretett magashegyi túrázást, a mostanában sokat gyakorolt terepfutással. Az október 23-i hosszú hétvégére vagy a Magas-Tátrába, vagy az Osztrák-Alpokba szerettem volna kijutni, de mindkét helyre esőt írtak, így aztán gondoltam egy nagyot, s egy hirtelen ötlettől vezérelve kivonatoztam a régen látott Déli-Kárpátokba, hogy Románia talán leghíresebb, már-már legendás gerincútját, a Fogarasi-havasok tetején futó piros színnel jelzett útvonalat a Vöröstornyi-szorostól egészen a Moldován-csúcsig végigfussam. Mindössze 36 óra állt a rendelkezésemre a nagyjából 72 kilométeresre tervezett, majdnem 6000 méter pozitív szintemelkedést tartalmazó, s 34 kilométer hosszan végig 2000 méteres magasság felett haladó útvonal teljesítéséhez.
A tavalyi jól sikerült norvég családi túránk után Peti úgy döntött, hogy kipróbálná magát egy hosszabb, nehezebb útvonalon. Választásunk végül a Balkán-félsziget nyugati részén található Albániára és Montenegróra esett. Hosszú, forró kalandokkal teli 10 nap volt tengerparti és hegyi szakaszokkal teletűzdelve.
 |
 |
 |
|
2007-ben, immár 29 évesen jutottam el életemben először Zermatt városába, s pillanthattam fel a világ egyik legikonikusabb magaslatára, a Matterhorn komor sziklapiramisára. Még ekkor sem gondoltam rá, hogy valamikor majd én is ott állhatok a tetején. Irigykedve figyeltem, súlyos hátizsákot cipelő embereket, s éjszaka a fejlámpák hosszú sorát a Hörnlihüttétől a csúcs irányába tartó gerincen. Már ekkor megérintettem a 3260 méter magasságban található menedékház utáni első fix köteleket, de még elképzelhetetlenül messze voltam attól, hogy legalább a 10 méteres kezdőfalon feljuthassak. Úgy hittem a házon túl a magamfajta turisták világa véget ér, de mégis szerettem volna a kiválasztottak közé tartozni, akiknek van bátorságuk továbblépni. De sok hosszú év tapasztalata hiányzott még ehhez.
2023 nyarán Tirol és Dél-Tirol tartományokba látogattunk el, hogy a Stubai-Alpok magashegyi világában kalandozzunk. Idén sajna nagyon lecsökkent a rendelkezésre álló időkeret, így igyekeztünk a röpke négy napból a legtöbbet kihozni. Három izgalmas klettersteig és egy csodálatos magashegyi túra gleccserrel és három háromezres csúccsal azért belefért a programunkba. S a szokásos jó időt is sikerült kifognunk.
 |
|
Amerika az emberiség egyetemes nagy álmának része. S ezt elsősorban az Amerikai Egyesült Államok testesíti meg. A kontinens nagyságú ország a maga végtelen változatosságával az első ízben idelátogató utazó számára kihívást, az egész életüket itt élők számára pedig izgalmas lét állandó forrását jelenti. Az amerikaiak a teremtés elkényeztetett gyerekei. Megannyi gyönyörű táj, a természet gazdag változatossága jutott nekik. Égbe nyúló hatalmas hegységek, végtelen puszták, mély és sötét völgykanyonok és tengernyi tavak birodalma ez, melyek méretükkel és színpompájukkal egyaránt lenyűgöznek. De az amerikai stílusú civilizációtól, annak ujjongó életigenlésétől nem lehet túl sokáig függetlenedni. Minden nagy város a találkozás új meg új kalandját kínálja.
 |
Hosszú éveken keresztül tervben volt egy őszi Dachstein Superferrata. 2018-ban Aliz, Betti, Bimby, Zoli négyes feljutott már az osztrákok klasszikus útvonalán, a csapat új tagjai viszont évek óta fenték a fogukat erre az igazán nagy kihívást jelentő "klettersteig"-re. 2023 szeptemberében végre összejött a csapat, s az időjárás is alkalmasnak ígérkezett a mászásra. Felhő nélkül, nyárias körümények között, végig rövidben hódítottuk meg a majdnem háromezres csúcsot.
Pünkösdhétvégén négy napos útra indultunk Petivel és Csabival. Norvégia fagyos hágói után most a horvát szigetek egyik legkopárabb képviseőjét: Pag-ot és a fölé magasodó Velebit-hegységet vettük célba.
|
Negyvennegyedik születésnapom alkalmából barátaim különleges ajándékkal kedveskedtek nekem. Kaptam egy nevezést egy igazi klasszikus terepultra, az Ultra Trail Vipava Valley 107 km-es távjára 2023. május 6-ára. Tudom, hogy abszolút a jószándék vezérelte őket, s nagyon örültem a lehetőségnek, de már ekkor tudtam, hogy kőkemény lesz felkészülni és teljesíteni ezt a nem mindennapi, több mint 4500 méter pozitív szintemelkedéssel járó, javarészt sziklás, nehezen futható szakaszokat tartalmazó kihívást. Hosszú felkészülés után május 5-én este végre megérkeztünk a helyszínre, s pár óra múlva már el is rajtoltam, hogy az éjszakát és a másnapot végigfutva egy új emberként térhessek vissza.
Kristóf barátunk egyetemi tanulmányait 2023 tavaszán a spanyolországi Valenciában töltötte. Kaptunk tőle egy meghívást a tavaszi szünetre, s ha már így alakult, a bringáinkat sem hagyhattuk otthon.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A honlapot szerkeszti és a túrabeszámolókat írta: Puskás Zoltán (pusizoli).
A nagyvilagban.hu a következő, korábban az alábbi címeken elérhető weboldalat tartalmát egyesíti:
Az oldal tartalmi elemei - a forrás-megjelölés és szerzővel való egyeztetés után - szabadon felhasználhatóak.
Köszönjük látogatásod!
