2017 nyarára ismét meleg, mediterrán túrát terveztünk. Célunk a Jón-tenger 4 görög szigetének, Zakintosznak, Kefalóniának, Ithakának és Lefkadanak a megismerése. Ezután Albániát átszelve jutottunk el Macedóniába, melynek a legmagasabb pontjára is feltúráztunk.
 |
 |
 |
 |
 |
A Jón-tenger szigetvilágától Albánián át Macedóniáig
Hegyek - hegyek - hegyek
Amit a túratervről tudni érdemes
Jón-tengeri szigetvilág. Görögország egy – kicsit elfeledett – szépsége. Bár Zákintosz és Korfu neve ismerősként cseng minden nyaralni vágyó ember fülében, Kefalónia és Lefkada nevét sokak számára ismeretlenség fedi. Teljesen jogtalanul.
Túránk első fele szigetről szigetre haladván tárja elénk mind a négy sziget szépségeit: bájos üdülőfalvait, homokos strandjait, sziklás és nehezen megközelíthető partvidékeit. A terep embert próbáló lesz. A szigetek apró útjai meredek vonulatok íveit követve kanyargóznak a nem egyszer többszáz méter meredek, sziklás partok fölött, csak ritkán térnek le a türkizkék tenger partjára. Kefalónián megmásszuk az 1628 méter magas Ainos-hegyet, ez egyúttal túránk kerékpárral megtett legmagasabb pontja. Egy nap erejéig útba ejtjük Ithakát, Odüsszeusz szigetét, majd a parttal csaknem összenőtt Lefkada dombos, nyugati partvidékén érjük el a szárazföldet.
Görögország északnyugati partvidéke a horvát Adriához hasonlatos látványt kínál sziklás strandjaival, s néhol többszáz méterrel a tenger szintje felett kanyargó útjaival.
Túránk második felében érjük el Albániát. Sokáig Európa egyik legzártabb országa volt, ezért sokakban a mai napig negatív sztereotípiák sokasága rémlik fel említésekor, ám a valóság már teljesen más. Biztos változás lesz Görögország után ide megérkezni, de tájképileg nagyon hasonló lesz az a 160 kilométeres szakasz, melyet a tengerpartján, az „Albán Riviérán” tekerünk végig. Áthaladván az ország közepén elterülő alföldön megismerkedünk az ország igazi arcával. Turisták által soha nem látott, eldugott kis utakon, falvakon vezet utunk a fővárosba. Innen az ország hegyvidéki arcából kapunk ízelítőt, ahogy ezer méter feletti hágón és magashegyi utakon átszeljük az országot.
Macedónia déli része szintúgy a hegyekről szól. Nem véletlen, hiszen itt magasodik az ország és Albánia közös legmagasabb pontja, a 2764 méteres Korab és a körülötte elterülő nemzeti park. Ha már idáig eltekertünk, illendő megmásznunk.
A hegyeknek azonban még nincs vége: ha kedves határőr barátaink úgy gondolják, akkor Európa legfiatalabb köztársaságát: Koszovót is meglátogatnánk.
Indulás: 2017.07.06
Érkezés: 2017.07.21
Időtartam: 16 nap
Teljesített táv: 1393 km
Útvonal
|
Zákintosz-sziget – Kefalónia-sziget – Ithaka-sziget – Lefkada-sziget Preveza – Igoumentista – Sagada |
|
Xarrë – Saranda – Himarë – Llogara-hágó – Vlorë – Lushnja – Tirana – Krujë – Bulqizë - Malqelarrë |
|
Debar – Boletin – Pobeda menedékház (Korab) - Gostivar Tetovo |
|
Kacanik - Viti - Gjilan |
|
Presevo - Miratovac |
|
Kumanovo - Lipkovo - SZKOPJE |
Résztvevők:
- Puskás Zoltán
- Puskásné Kustán Klaudia
- Seres Péter
A túra időterve
| Nap | Dátum | Szakasz | Kilométer | Megj. | |
| 1. | 2017.07.06 | csütörtök | Zákintosz | 99 km | de. repülünk |
| 2. | 2017.07.07 | péntek | |||
| 3. | 2017.07.08 | szombat | Kefalónia - Ithaka | 186 km | |
| 4. | 2017.07.09 | vasárnap | |||
| 5. | 2017.07.10 | hétfő | |||
| 6. | 2017.07.11 | kedd | Lefkada és a görög szárazföld | 210 km | |
| 7. | 2017.07.12 | szerda | |||
| 8. | 2017.07.13 | csütörtök | Albán tengerpart és Tirana | 298 km | |
| 9. | 2017.07.14 | péntek | |||
| 10. | 2017.07.15 | szombat | |||
| 11. | 2017.07.16 | vasárnap | Albán hegyvidék | 203 km | |
| 12. | 2017.07.17 | hétfő | |||
| 13. | 2017.07.18 | kedd | Korab-mászás | 0 km | gyalogtúra |
| 14. | 2017.07.19 | szerda | Macedónia - Koszovó | 208 km | |
| 15. | 2017.07.20 | csütörtök | |||
| 16. | 2017.07.21 | péntek | Hazaút | 30 km |
Útvonal
Túradokumentáció
