Június 25-én a reggeli órákban elhagyjuk New York városát, s megkezdődik az igazi kerékpártúra. Első szakaszunk 6 napig fog tartani, ezalatt 620 km vár ránk a kanadai határon található Niagara vízesésig.

George Washington Bridge

Ezen a kb. 1,5 km hosszú és 65 m magasságban a Hudson-folyó felett átívelő monumentális hídon át hagyjuk el New Yorkot és egyben New York államot. Második államunk New Yersey. Ez az USA legsűrűbben lakott állama. Főképp a New York állammal határos részeken nagy a népsűrűség (438 fő/km2). Innen még vagy 40-50 km-en át a metropolisz elővárosain át vezet utunk, nem lesz könnyű kitalálni.

Ma végig New Yersey államban haladunk, ha jól megyünk, estére elérhetjük a Delaware folyót, mely után már Pensylvania állam vár ránk.

Június 26-án kellemetlen, dombos terep köszönt ránk, estére Montrose városa környékét érhetjük el.

Július 27-én visszatérünk New York államba. Természetesen nem fordultunk vissza, csak északkeleti irányba haladva ismét betévedünk ennek a viszonylag nagy kiterjedésű államnak a területére. Leereszkednünk a dombok közül a Susquehanna-folyó völgyébe, az éjszakát Elmira városa környékén töltjük.

Június 28-án folyóvölgyben kanyargunk tovább északnyugati irányban, főbb látványosságok nélkül.

Június 30-án a koradélutáni órákban terveink szerint elérjük a híres-neves Niagara vízesést!

Niagara szó jelentése indiánul: mennydörgő víz. Niagara-vízesés az Erie és Ontario tavakat összekötő Niagara-folyón található. Két fő részből áll, amiket a Kecske-sziget választ el: a Patkó-zuhatag a határ kanadai oldalán és az Amerikai-zuhatag az amerikai oldalon. Szintén az amerikai oldalon található még egy kisebb, a Menyasszonyi fátyol-zuhatag, amit a Luna-sziget különít el.

A vízesés együttes a gleccserek visszahúzódásakor formálódott, a Wisconsin-gleccseresedés végén az utolsó jégkorszakban; a víz az újonnan létrejött Nagy-tavakból vájt utat magának ide a Niagara-lejtőn át az Atlanti-óceán irányába.

Bár nem rendkívül magas, a Niagara-vízesés nagyon széles: több mint 168 000 köbméter zúdul le minden percben magas vízállás esetén, és 110 000 köbméter átlagosnál. Ez a legnagyobb vízhozamú vízesés Észak-Amerikában. Magassága 51 méter.

A két vízesés legjobban a kanadai oldalról tekinthető meg., de természetesen a Kecske-szigetre is be kell menni.

Bízunk benne, hogy a határátlépéssel nem lesz gond, így az éjszakát már valahol Kanadában tölthetjük!