bmenu1     fb1    insta1  

Bár nagy kitérőt jelent, a tervezés során úgy gondoltuk, hogy érdemes még visszatérni Utah államba, hogy két természeti csodát a Bryce Canyont és a Zion Canyont szemügyre vehessük. Sajnos a kilométereken már nem sikerült lejjebb faragni, így kemény 110-es napok várhatóak, melyet a forró sivatagi körülmények között nem biztos, hogy könnyű lesz abszolválni. Mindenesetre az útvonal lehetőséget ad arra, hogy több helyen „kiugorhassunk” az útvonalból lerövidítve ezzel a Las Vegas felé vezető utat. Ha viszont sikerül végigcsinálni terv szerint, túránk egyik legérdekesebb, legszebb szakasza lehet.

 

Nem véletlenül adtam ezt a címet ennek a fejezetnek még anno a tervezés alatt. Tény ugyais, hogy itt vagyunk USA kellős közepén a forró, kietlen sivatag közepén, s valahogy el kell érnünk a távoli Csendes óceán hűs vidékét. S az is tény, hogy tőlünk északra olyan csodák találhatók, melyet egyszer az életben valamikor mindenképp látnunk kell! Hogy ez a "valamikor" itt és most jött el, vagy csak később, erre a választ talán még most sem tudjuk. Mögöttünk egy háromezres hegylánc, s több mint 700 kietlen és kegyetlen sivatagi kilométer, annak minden megpróbáltatásaival. S előttünk a lehetőség... 

A szakasz jókora kerülővel észak felé veszi az irányt, s visszatér Utah államba. Két egyedülálló nemzeti parkot érint a Bryce-kanyont t és a Zion-völgyet. Hogy sikerül-e elérnünk mindkettőt, egyet, vagy egyiket sem, az hamarosan kiderül.

Ez a festői útvonal Big Water után 16 km-rel tér le északra a 89-es főútról. Amennyiben mégis meggondolnánk magunkat a 89-esen továbbhaladva 85 km-t rövidíthetünk, a Bryce Canyon elveszítésével.

A Cottonwood Canyon Road 53 km hosszú aszfalt nélküli, folyamatosan, egyenletesen emelkedő, festői útszakasz. 629 m szintemelkedés van benne.

Száraz időjárás esetén az út megfelelően felkeményedik, szinte már aszfalt minőségű, viszont a netalán tán az elmúlt napokban eső áztatta a vidéket, akkor felejtsük el a Bryce Canyonnal együtt!

Bryce Canyon Nemzeti Park, mely az USA legszebb nemzeti parkjai közé tartozik, Utah állam déli részén található. A magasan (tengerszint felett 2400-2700 méteren) fekvő nemzeti park nem egy valódi kanyon, hanem egy fennsík pereme, melynek vörös-fehér szikláiból a természet (szél és jég) több ezer sziklatűt, sziklaoszlopot és sziklaívet faragott ki.

A formációk változatossága és száma miatt sok látogató értékeli úgy, hogy a Bryce Canyon szebb, mint a jóval ismertebb Grand Canyon.

A park ma kedvelt turistacélpont, bár félreeső mivolta miatt jóval kevesebben látogatják, mint a Grand Canyont vagy a Zion Canyont. A park bejáratánál több szálloda és kemping is működik.

A park főbb látványosságai, az sok ezer sziklaoszlopot tartalmazó, arénaszerű Bryce amfiteátrumra néző Bryce Point, Sunset Point és Sunrise Point kilátók, az amfiteátrumtól délre fekvő, barlangszerű képződményekre rálátó Paria View kilátó, a 2800 méter magasan fekvő, a fennsíktól délre és keletre fekvő területekre csodálatos panorámát nyújtó Rainbow és Yovimpa Point kilátók, és a park legszebb sziklaívét megmutató Natural Bridge kilátópont.

A fennsík pereméről egy tucat túraútvonal vezet le. Ezek között vannak hosszabbak és nagyobb állóképességet igénylők, mint a Bryce Pointról induló Peekaboo túraútvonal, és vannak rövidebbek, mint az 1-2 órás Queens Garden túraútvonal (2,9 km, a Sunrise Pointról indul). Ez utóbbi út a Bryce amfiteátrum sziklatornyai közé visz le, a Viktória királynő alakjára emlékeztető egyik sziklatű lábáig.

A fennsík csillagászok által is kedvelt észlelőhely. Városoktól távoli elhelyezkedése, és magas fekvése miatt olyan kicsi az égbolt fényszennyezettsége és a légkör zavaró hatása, hogy Hold- és felhőmentes napokon szabad szemmel 7500-nál is több csillag látható.

Zion Nemzeti Park, vagy ismertebb nevén Zion Canyon a vörös navaho homokkőből a Virgin-folyó által kifaragott 24 kilométer hosszú, helyenként 800 méter mély, dús növényzettel és vízesésekkel, vízfolyásokkal tarkított gyönyörű kanyon.

Szemben a legtöbb amerikai kanyonnal a Zionnak nem a pereme, hanem az alja a legkönnyebben megközelíthető. Gyakorlatilag autóból, autóbuszból tekinthetjük meg ennek a mély kanyonnak az alját, illetve innen tehetünk gyalogtúrákat a pereme felé.

A nemzeti park a környéken a Grand Canyon és Las Vegas után a leglátogatottabb látványosság. A park jelentős része autóval is bejárható, de a szűkebb Zion Canyonba (ami 9,7 kilométer hosszú és 800 méter mély) tavasztól-őszig autóval nem lehet behajtani, a vendégeket ingyenes, gyakran forduló, földgáz üzemű buszok szállítják.

A park keleti bejárata közelében látható a sakktáblaszerű hasadékokkal recézett Checkerboard Mesa (sakktábla hegy). A Zion kanyonba érve olyan látványosságokat láthatunk, mint a Three Patriarchs nevű hármas hegy, az Emerald Pools (smaragd medencék), ami több vízesés szakasz által szétválasztott három smaragd színű tavacska, a Könnyező Szikla (Weeping Rock), az óriási sziklatorony, az Angels Landing amire túraútvonal vezet fel és ami körül a Virgin-folyó ma is egy óriási ívet ír le, végül a Temple of Sinawava, ameddig az aszfaltút vezet. Innen a folyón felfelé még egy-két kilométer gyalogút vezet, de az egyre jobban szűkülő kanyonban felfelé már csak a folyón átgázolva vezet út.

A kanyonban, különösen a szűkülő szakaszokon rendszeres veszélyt jelent az u.n. „flash flood” (gyorsáradás) - az akár távoli záporokból eredő vízfolyam a folyó szintjét pillanatok alatt akár méterekkel is megemelheti – már eddig is több halálos áldozatot okozva.

1995-ben egy földcsuszamlás gátat képzett a Virgin folyón, aminek következtében 450 turista rekedt a kanyonban. A turisták kimentésére épült ideiglenes út kialakításához 24 óra kellett. A földcsuszamlás nyomai ma is látszanak a Three Patriarchs-tól északkeletre.

Ma megérkezünk a túra tizenkettedik államába Nevadába! Innentől már a Csendes-óceáni (Pacific) időzóna van érvényben, teát óránkat egy órával vissza kell állítanunk. Ezzel már 9 óra eltérés lesz Magyarország és az itteni helyi idő között!

Hosszú-hosszú sivatagi szakasz után feltárul előttünk a "bűn városa", a világhírű Las Vegas!

LAS VEGAS  (600 ezer lakos, 610 m tszfm.)

Las Vegas (spanyolul: „A rét”) az amerikai Nevada állam legnépesebb városa, Clark megye székhelye, és egyben a világ egyik legnagyobb szórakoztatási, bevásárlási és szerencsejáték-központja. Mint ahogy beceneve („A világ szórakoztató központja”) is jelzi, a város otthont ad rengeteg kaszinónak, és ehhez kapcsolódó szórakoztatási egységnek. Jelenleg az Amerikai Egyesült Államok 28. legnépesebb városa, elővárosaival együtt a Las Vegas-i agglomerációs körzetnek, amely egész Clark megyét magába foglalja, 1 986 146 lakója van.

1905-ös létrehozását követően 1911-ben lett bejegyezve, így ez a legnépesebb amerikai város, amit a 20. században jegyeztek be. A város mindig is toleráns volt a felnőtt szórakoztatási formák miatt, ezért kapta a „Sin City” (Bűnös Város) megnevezést is, és emiatt ad otthont számos népszerű filmnek és TV-sorozatnak. Az űrből nézve a Las Vegas-i agglomerációs körzet a világ legfényesebb környéke, mert a város mindig ki van világítva.

A Las Vegas megnevezést gyakran használják a város határain kívül eső, de vonzáskörébe tartozó településekre is, ilyen például Paradise, és Winchester települések.

1905. május 15-én alapult meg a város, mint vasútvonali építőtelep. Ekkor a település még Lincoln megye része volt. A mai belvárosban található, Jeanne d’Arcról elnevezett nagy templomot 1910-ben alapították, majd hivatalosan 1911. március 16-án lett bejegyezve hivatalosan Las Vegas, mint település.

1931. március 19-edikén legalizálták a szerencsejátékot az államban, majd 1946. december 26-án Bugsy Siegel nyitotta meg az első híresebb kaszinót, a Flamingo Hotelt Paradise-ban, ami később a Las Vegas Strip nevezetű híres sugárút egyik állomása lett. A város fejlődése a 20. században nagyban volt annak köszönhető, hogy Hoover-gát építése alatt, illetve a közelben folyó nukleáris tesztelések miatt rengeteg vendég tért be Las Vegasba. Az eddigi legfontosabb befektetés az 1989-ben megnyitott A Délibáb kaszinó-hotel létrehozása volt. Las Vegas fejlődésében a legfontosabb a szerencsejáték legalizáció. 2006-ban viszont a világ másik részén, a Kínához tartozó speciális jogokkal rendelkező Makaó tartományban is elkezdtek egy óriási kaszinóvárost építeni, amely lehet, hogy a jövőben meg fogja előzni Las Vegast.

A város éghajlata pontosan illeszkedik a környező Mojave-sivatag klímájához, így a városban szinte egész évben süt a nap: 365-ből 293 napsütéses nap. A nyár Vegasban júniustól szeptemberig tart, és nagyon forró: nappal 32-40 °C, éjszaka 18-26°C között van a hőmérséklet, nagyon kevés, mintegy 10%-os nedvességgel.

Las Vegas legfontosabb látnivalói a kaszinók. Ezeknek nagy része a híres Las Vegas Sugárúton, ismertebb nevén a Las Vegas Srip vannak. Ezen kaszinó-hotelek nagy része masszív épületek, rengeteg vendégszobával és óriási kaszinótermekkel. A kaszinók közül a legnagyobbak: MGM Grand, The Mirage, Bellagio, Paris, New York-New York, Caesars Palace, Excalibur, Venetian, Tropicana, Palms, Four Queens, Luxor.

Pihenonap a Grand Canyonnal

Mire elertuk a vilaghiru Grand Canyon platojat, mar rendesen megviselt minket a sivatag indianok lakta forro szeles videke. Talan nem is a termeszet vadsaga, inkabb a varosok tavolsaga, s allapota. Kayenta es Tuba City indian lakossaga ugyanis joval alacsonyabb eletszinvonalon el, mint az amerikai lakosok tobbsege. Poros utcak, rogyadozo foldszintes hazak, szegenyes es draga boltok. Ugy dontottunk, hogy tartunk egy rendes pihenonapot fent a kanyon peremenek huvos, erdos eghajlataban. Itt 2200 meteren ugyanis nem kellett felnunk attol, hogy kanikula lesz. A delelott nagyreszet a konyvtarban toltottuk, majd delutan ismet a Grand Canyone lett a foszerep. Vannak ingyenes buszjaratok, azonban olyan lassuak, hogy meg bringaval is gyorsabbak lettunk volna naluk. Igy nem jutottunk tul messzire. Lesetaltunk kb. 1 km-t a Bright Angel osvenyen, hogy egy kicsit alulrol is bepillanthassunk a szurdokba, de a Colorado innen meg nagyon messze volt. Ebedre bedobtunk ket egesz grillcsirket harman, majd este 6-kor a kozben kialakulo viharos, esos idoben a tovabbindulas mellett dontottunk. Visszafele indultunk, ugyanis a cuccok atszallitasa az eszaki peremre tul nagy osszeg lett volna. Igy viszont 110 km-t a mar megtett utvonalon visszafele kellett haladnunk. Kitekertunk a nemzeti parkbol, s meg 2000 meter felett az erdo szelen aludtunk.

Szaguldas a deli szel hatan

Masnap tovabb gurultunk, vissza a Kis-Colorado folyo volgyeig, ahol meg a Grand Canyon elotti utolso ejszakat toltottuk. Reggeli utan hatara vett miket a deli szel, s konnyeden szeltuk a kilometereket eszakra, vissza Utah allam iranyaba. Ebedre mar jocskan 100 km felett jartunk. Ugy dontottunk, hogy megrobalkozunk a Page fele vezeto lezart utszakasznak annak ellenere, hogy jopar tabla es kiiras figyelmeztetett az utelterelesre. A viz ugyanis elmosta az ut egy reszet. Neki is indultunk a kaptatonak a neptelen fouton, s hamar elertuk a lezarast. Pont ott volt egy kozutas ficko a kocsijaval. Arra, hogy lehet-e tovabbmenni, eloszor fejcsovalas volt a valasza. Az ut le van zarva. De nem hagytuk ennyben a dolgot. A masik uton tovabbmenve ugyanis hosszu-hosszu merfoldekre semmi normalis telepules nem akadt volna utunkba. Ezzel erveltunk. Valoszinuleg jol tudhadta ezt a ficko is. Elokerult a mobiltelefon, a vonal masik vegen a fonokkel. De tovabbra is maradt az allaspont. A fickon lattuk, hogy vagja a helyzetunket, ha itt most nem enged at, azzal komoly veszelynek tesz ki minket, hiszen a domb tuloldalan ott van Page varosa, visszmenve viszont 70-80 km-es korzetben nincs semmi.

- Ugye jo gyorsan tudtok tekerni? - teszi fel a kerdest.

- Mar hogy a viharba ne tudnank!

A kapu nyilik, s szaguldunk tovabb a kozutas fickoja utan, mar amennyire a dombon felfele szaguldani lehet. Jol kidogleszett minket a ficko, de hajtottunk ahogy birtunk, hiszen tudtuk, hogy az allasat kockaztatja miattunk. A lezart szakasz nem volt veszes, egy helyen volt egy kicsit megtorve az ut, de ezt is ki lehetett kerulni. Ahogy atjutottunk es felertunk a fennsikra, hatalmas viharfelhok gyulekeztek a tavolban, s csak ugy csapkodtak a villamok. Ennek fele sem trefa, lehajtottunk az utrol, s vartuk, hogy elvonuljanak a viharfelhok. Igy is 160 km-nel jartunk mar, nem volt okunk arra hogy belerohanjunk egy hatalmas sivatagi viharzonaba. Szepen el is vonult a vihar, ahogy kell, s mi letaboroztunk az ut melletti kaktuszosban. Csodas voros sziklak vannak errefele, egyiknek ki is utlem a tetejere, onnan csodaltam a tajat. Meses volt igy este a vihar utan. A sziklak kozt megrekedt esovizben meg tudtunk furodni, s egy nyugodt ejszaka utan folytattuk utunkat Page varosa fele. Tobb mint 1 het utan ismeros logora lettunk figyelmesek: egy WalMart allt az ut szelen. Nagyon megorultunk neki, az indiankaja utan vegre ujra volt nagy zabalas. Atkeltunk a Colorado folyo szudroka felett. Alattunk hatalmas gat mogott a Powell to hatalmas viztomege feszult rajta ezernyi motorcsonakkal.

Két keréken a Nagyvilágban

A honlapot szerkeszti és a túrabeszámolókat írta: Puskás Zoltán (pusizoli).
A nagyvilagban.hu a következő, korábban az alábbi címeken elérhető weboldalat tartalmát egyesíti:

  • pusizoli.extra.hu
  • pusizoli.weboldala.net
  • pusizoli.notabringa.hu
  • usa.notabringa.hu

Az oldal tartalmi elemei - a forrás-megjelölés és szerzővel való egyeztetés után - szabadon felhasználhatóak.

Köszönjük látogatásod!

Közösségi oldalunk

© 2018 Két keréken a Nagyvilágban

Keresés

logo1

Tovább a hegymászós oldalra

Hegyi logo2

Free Joomla! templates by AgeThemes

This website uses cookies

A webhely cookie-k segítségével elemzi a forgalmat. A webhely használatával elfogadja a cookie-k használatát.
Statisztikák készítése céljából a felhasználási adatokhoz a Google is hozzáférhet.